KIK VAGYUNK?

A társadalom figyelmét szeretnénk felhívni a Magyarországi, állatkínzással kapcsolatos ügyekre! Jogszabályokkal kapcsolatos törekvéseink: Szeretnénk a legszélesebb társadalom számára érthetően elmagyarázni az állatvédelemre vonatkozó jogszabályokat, méghozzá olyan nyelven, hogy megismerjék és elfogadják azokat. Emellett szeretnénk elérni a jelenlegi állatvédelmi törvény szigorítását.

Az elvárható általános állatvédelmi magatartásról:

A szervezet gondozásában lévő állatoknak a törvényben meghatározott módon, egyedi azonosítóval kell rendelkeznie. Az egyedi azonosítót a szervezet nevére, adataira kell regisztrálni. A magánszemélyek tulajdonában lévő állatokra ugyanez a szabály érvényes.

A nagyobb állományt felvállaló magánszemélyeknek törekedniük kell a hivatalos szervekkel való együttműködésre, valamint a hivatalos szervezeti forma létrehozására, hiszen csak ezzel tudják hosszútávon biztosítani az állatok jogszabályokban rögzített eltartásához, gondozásához szükséges feltételeket.

A felelős gondolkodást alátámasztja, hogy a hivatalos szervezeti forma lehetővé teszi, hogy ne egy felelőse és gondozója legyen a felhalmozott állománynak. Az állatok nyilvántartása naprakész, visszamenőleg is kereshető, fellelhető. minden állományban élő állat jogi státuszának tisztázására törekedni kell. (pl. chipes, de gazda által nem kért állatnak lemondó nyilatkozattal kell rendelkeznie.)

A szervezet és magánszemélyek gondozásában lévő állatok esetében is a törvényi előírásoknak megfelelően kell eljárni. (karanténszabály, tartási hellyel kapcsolatos előírások betartása, orvosi ellátás, egyedi jelölés, oltás, hivatalos dokumentumok kezelése).

Az állatok nyilvántartásba vétele tisztázó dokumentumok alapján történik. Tartalmazza a régi és az új tulajdonos kilétét, az átadó adatait, az átadás okát, körülményeit, az állat alap (akár becsült) adatait (nemét, korát, ivari helyzetét, színét, megkülönböztethetőségét, egészségügyi állapotát), az állat jelölésére szolgáló chip számát, állat külön kezelésére vonatkozó információkat.

Különleges esetben igazolásokat, tanúsítványokat kell mellékelni, (pl. oltalom, védelem, veszélyes állat, központi nyilvántartásra kötelezett, stb). Befogadott, kóbor állatot, ha jelentkezik a gazdája, a törvényben meghatározott ideig (jelenleg 90 nap) vissza kell adni az eredeti tulajdonosának, természetesen az indokolható költségek megtérítése után. Eredeti tulajdonosát aktívan keresni kell minimum 14 napig.

A 14 nap után jelentkező, regisztrálatlan vagy rosszul regisztrált kutya tulajdonosát tájékoztatni kell a kutya hollétéről, amennyiben igazolni tudja a tulajdonjogot. Az állat ideiglenes kihelyezése a befogadóhoz minden esetben szerződéssel történik az átadás pillanatától, tisztázva ezzel az állat jogi státuszát és a befogadó jogi lehetőségeit, tartalmazza az állat és az ideiglenes befogadó azonosításához szükséges adatokat.

Amennyiben panzióba kerül az állat, szükséges az írásos, szerződéses megállapodás az állatok tartásai helyeivel. A tartási körülmény kivétel nélkül elsősorban a sérülés- és stresszmentes élet biztosítását tartsa szem előtt, megakadályozva ezzel az állat szökését, sérülését, a lehetséges és ismert fertőző betegségek terjedését. A beérkező állat karanténozása a jogszabályok szerint kötelező. Egy fertőző egyed veszélyeztetheti a teljes állomány egészségét.

Az örökbefogadási szerződésnek tartalmaznia kell a következő adatokat: örökbeadó szervezet és az örökbefogadó adatai, elérhetősége, állat neve, egyedi azonosítója, születési ideje, ivartalanítása, az állat teljes körű egészségügyi státusza, az állat jogi státusza és az esetleges különleges bejegyzések (a viselkedésével kapcsolatos hasznos feljegyzések, előírt orvosi kontrol, állategészségügyi kezelések… stb.)

Az örökbefogadás, illetve a visszavétel folyamata alatt az állatvédő mindenekelőtt az állat érdekeit képviselje. A visszaáramló, túlszaporulat okozta probléma megakadályozására törekedni kell rá, hogy a 6 hónapnál idősebb egyedeket ivartalanítva adjuk örökbe. A legtöbb helyen ennek állatorvosi vagy anyagi okok szabnak gátat.

Országos átlagban egyre több állatorvos elismeri és végzi az ivarérett kor előtti ivartalanító tevékenységet, amit az állatvédők támogatnak. Az állat egészségügyi állapota, kora, fajtája miatt eltérő esetek előfordulhatnak. A 6 hónapnál fiatalabb egyedek esetében ivartalanítás hiányában a felelős szervezetek csak a tulajdonjogot át nem ruházó megállapodással, ideiglenes jelleggel adnak csak örökbe.

A szerződésnek tartalmaznia kell az ivartalanítás végső határidejét, az oltási program szükségességét és menetét, illetve a kapcsolattartás módját, amennyiben problémába ütköznek a rögzített kötelezettségek. Azoknál a fajoknál, ahol az ivartalanítás nem lehetséges (pl: madarak, hüllők) az örökbefogadási szerződésben szükséges kikötni, hogy a befogadó szigorú kötelessége a szaporulat megakadályozása. Az állatok számára juttatott javakból, adományokból, pályázati forrásokból, támogatásokból az állatvédő is részesülhet, amennyiben az állatok ellátásának és gondozásának költségei azt engedik, illetve amennyiben az állatok nem szenvednek hiányt ennek következtében.

Az ilyen jellegű költségek elosztásáról a szervezet belső szabályzatában egyértelműen határoz, és az elosztás szabályait nyilvánossá teszi. Az állami szerepvállalás nélkül, teljesen a civil szférára hagyott kóbor és gazdás-elhagyott, leadott állatok humánus kezelésére létrejött állatvédő szervezetek anyagi eszközök és munkaerő hiányában gyakran nem tudják teljesíteni az elvárható állatvédelmi magatartást. Munkájukat, állatvédelmi feladataikat kizárólag a lakosság, valamint cégek adományaiból tudják finanszírozni.

Vidéken is megtaláltok!

  • Szeged
  • Budafok
  • Rábaköz, Szigetköz – győri alcsoport
  • Komárom és környéke