Új szabályok az állattartásban!

Jelentősen szigorodott az állatok tartásának állatvédelmi szabályait előíró, a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet.

FIGYELEM!

Új szabályok az állattartásban! Talán a két legfontosabb:

– Az új állatvédelmi törvény értelmében: kutyát állandó jelleggel kikötve tartani tilos!

– Ha ideiglenesen mégis megkötik a kutyát, a láncnak kistestű kutya esetében legalább 4 m, nagytestű kutya esetében legalább 8 m hosszúnak kell lennie. Ha a kutyát elzárt területen, vagy kennelben tartják, a területnek (kennelnek) nagytestű kutya esetén minimum 20 m2-nek kell lennie.

Kérjük, Ön is tartsa be az új állattartási szabályokat!

Jelentősen szigorodott az állatok tartásának szabályait előíró, a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet.
A joganyag teljes szövege a Nemzeti Jogszabálytár honlapján olvasható el.
Főbb változások:

Kutyák minimális férőhelye, lánchosszúsága: A jogszabály bevezette a kutyák súlyától függő, minimális életteret, illetve lánchosszúságot. Ebből a szempontból három méretet különböztetnek meg: a kistestű eb max. 20 kg, a közepes testű eb 20 kg-40 kg, a nagytestű eb pedig nagyobb, mint 40 kg. A kutyák minimális férőhelyének (ahol a kutyát állandó jelleggel tartják) testméret alapján legalább 10, 15, illetve 20 m2-nek kell lennie. Ugyanígy a minimális lánchosszúság testméretenként 4, 6, illetve 8 méter. Tartósan csoportosan tartott ebek esetén számukra egyedenként legalább 6 méternyi, akadálytalanul használható területet kell biztosítani. Amennyiben az ebet futóláncon, vagy ahhoz hasonló elven működő szerkezettel, kikötve tartanak, a feszített és futó részek hosszának összege nem lehet kevesebb 8 m-nél, valamint a futó rész nem lehet rövidebb 3 m-nél. A kikötésnél a lánc kutyához rögzítésére kizárólag nyakörv, vagy hám használható. Figyelem! Patás állatot és ebet állandó jelleggel kikötve tartani tilos!

Kölyök állatokkal kapcsolatos változások: Az eb-, macska- és görénykölyköket nyolchetes korukig az anyjukkal kell tartani. Az eb küllemének megváltoztatása érdekében farokkurtítás végezhető, az eb hétnapos koráig.

Akváriumban, terráriumban tartott gerinces állatokra vonatkozó szabályok: 2012. augusztus 1-jétől gerinces állatot tilos köralapú kalitkában vagy gömb alakú akváriumban, gerinces állat kifejlett egyedét pedig tilos 30 liternél kisebb űrtartalmú térben tartani. Előírás, hogy a hím sziámi harcoshalakat úgy kell tartani, hogy azok egymást, illetve tükörképüket ne láthassák.

Teendők viharok, szilveszter, tűzijátékok esetén: Az állatban félelmet keltő erős fény- vagy hanghatással járó tevékenységek, időjárási jelenségek teljes időtartama alatt az állat tartójának gondoskodnia kell arról, hogy az állat félelmében ne szökhessen meg, és törekednie kell az állat megnyugtatására.

Ebek egyedi megjelölése (transzponder): 2010. július 1-jétől ebet forgalmazni, illetve tulajdonjogát forgalmazásnak nem minősülő más módon átruházni kizárólag az állatot azonosító elektronikus transzponderrel (bőr alá ültetett mikrochip) történő megjelölése után lehet. 2013. január 1-jétől 4 hónapnál idősebb kutya csak transzponderrel tartható. A transzponderrel korábban megjelölt, de az országos elektronikus adatbázisban még nem szereplő ebek adatait az állat tartója köteles 2012. december 31-ig magánállatorvossal az adatbázisban regisztráltatni. A regisztráció díja állatonként 200 Ft, az adatmódosítás, mely kötelező a változástól számított 8 napon belül, ingyenes.

Eb által okozott fizikai sérülés és jogkövetkezményei: A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet
• 8 napon belül gyógyuló
• 8 napon túl gyógyuló,
• súlyos,
• maradandó és
• halálos
kimenetelűnek kategorizálja a kutyatámadásokat, és ehhez rendeli az alábbi jogkövetkezményeket:
• írásos figyelmeztetés,
• közterületen vezetés esetére szigorúbb szabályok előírása,
• szigorúbb tartási feltételek és tartási körülmények megváltoztatásának előírása,
• kötelező képzés elvégzésére kötelezés,
• kötelező ivartalanítás elrendelése,
• veszélyessé minősítés speciális tartási feltételek előírásával,
• az eb élete kioltásának elrendelése.
Támadás esetén a Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága Dél-Budapesti Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala (cím: 1135 Bp., Lehel u. 43-47.) illetékes hatósági állatorvosa jogosult az eljárás lefolytatására. A sérülés keletkezésének kivizsgálása során vizsgálni kell az eb által okozott sérülés bekövetkezésének körülményeit, különösen a sérült ember vagy állat magatartását. Szükség esetén az eljárásba be kell vonni az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértőt. Mindezek mellett az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII.31.) Korm. rendelet szerint kifejezetten az állatok védelmével és kíméletével kapcsolatos rendelkezések, vagy a hatósági határozatok megsértése esetén kiszabható bírságtételek is jelentősen szigorodtak. A bírság meghatározása egy alapösszeg és a rendelt szorzószámok szorzataként történik. Az alap-, tehát legkisebb összeg 15 000 Ft. Például, aki az ebe szökésének megakadályozásáról az arra kötelező határozat ellenére sem gondoskodik, az 2012. augusztus 1-jétől minimum 180 000 Ft-os állatvédelmi bírságra számíthat. A bírság ismételt jogsértés esetén (ameddig a szökés megakadályozása meg nem történik) 1,5-szeres szorzóval emelt összegben újra és újra kiszabható. Összességében elmondható, hogy egy kerítés toldozása, vagy egy megfelelő hosszúságú lánc beszerzése, illetve egy megfelelő nagyságú kennel felépítése kifizetődőbb, mint a jogszabályban rögzített kötelezettség figyelmen kívül hagyása.
Az állatvédelemre vonatkozó jogszabályok, így a már említett, az állatok tartásának állatvédelmi szabályait előíró, a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben és az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényben előírt állatvédelmi követelmények betartását – mint ez idáig is – a települési önkormányzatok jegyzői ellenőrzik.
A hatósági eljárás bejelentés, vagy hivatali észlelés nyomán indul.
(Állatvédelmi témájú bejelentések: Sipos József – ebrendész +36-20-203-2359.)
Amennyiben megállapítható a jogsértés, annak megszüntetésére kötelező határozatot ad ki a hatóság és/vagy állatvédelmi bírságot szab ki. Célunk azonban nem az, hogy minél több bírságot szabjunk ki, hanem az, hogy a velünk, emberekkel élő állatok mindenki számára megfelelő körülmények között legyenek.